Igen, igen! Live from BRAVO Towers, íme az Anti Fitness Club két tagjának mini videóinterjúja. A srácok nemrégiben a szerkesztőségben vendégeskedtek, de mielőtt a Bravo TV-be mentek volna a kampánnyal kapcsolatosan nyilatkozni, még volt arra is idejük, hogy kifejtsék véleményüket a témában. Enjoy!

A Madden tesóknak jócskán kijutott a gondokból, mielőtt a Good Charlotte-tal befutottak volna. "Egyedül az édesanyjánk hitt bennünk, mindenki más azt gondolta, csak egyszerű bajkeverő kölykök vagyunk. Kilógtunk az osztályból, sőt, az egész suliból is, mert máshogy öltözködtünk, más frizurát hordtunk, mint a többiek. Nem érdekelt, mi volt az aktuális divat, nem követtünk semmiféle trendet, csak a magunk útját jártuk, és ezt a legtöbben képtelenek voltak elfogadni. Ránk néztek, és máris elítéltek!" - mesélte egy interjúban Benji.
Mi a megoldás? A GC-s srácok a dalaikban írták ki magukból a dühüket, de vannak, akik a naplójuknak öntik ki a bánatukat, mások meg festenek, rajzolnak, vagy verseket költenek, hogy kifejezésre juttassák az érzéseiket. Próbáld ki, hátha neked is bejön!

A Fall Out Boy énekese, Patrick Stump most is egy igazi lúzeralkat. Ha felnőtt korára, a nagy áttörés után sem sikerült igazán menővé válnia, képzeljük el, milyen lehetett gimis korában! Nagyon nem kell megerőltetnünk magunkat, mert hála istennek forgattak erről egy ütős videoklipet, ami tökéletesen bemutatja, mi történik akkor, ha nem foglalkozunk azzal, mit gondolnak rólunk a többiek. Egyszerűen próbáljuk jól érezni magunkat, legyünk önmagunk, és akkor megkapjuk méltó jutalmunkat. Csekkoljátok a klipet!

A Fall Out Boy basszusgitárosa sokáig küzdött a depresszió ellen, és megtapasztalta, milyen, amikor valakit a lelkiállapota miatt közösítenek ki.
"Volt, hogy egyik pillanatról a másikra változott meg a hangulatom, és ezt bizony kevesen tudták elfogadni. Azt gondolták, megőrültem, és sokan megszakították velem a kapcsolatot, pedig csak segítségre, figyelemre lett volna szükségem. Azt hiszem, az is a toleranciáról szól, hogy ha látjuk, hogy valaki a padlóra kerül, nem teszünk úgy, mintha ott sem lenne, hanem megállunk egy pillanatra, hogy segítsünk neki. Lehet, hogy elég egy jó szó, vagy egy mosoly!" – nyilatkozta Pete.

Lassan egy éve járok a barátommal, aki fekete bőrű. Két hónapja voltunk együtt, amikor összeszedtem a bátorságom, hogy áthívjam hozzánk és bemutassam a szüleimnek. Anyának nagyon szimpatikus volt, rögtön elfogadta, bár túlzottan nem örült neki, hogy félvér. Persze megértettem – ahogy ő is engem, hisz szeretjük egymást a fiúval. Apa próbált teljesen normálisan viselkedni, de neki nehezebben ment, mégis azt mondta: „Ha tényleg szeretitek egymást, nem fogok közétek állni, pedig jobban örülnék egy fehér bőrű fiúnak.” A vacsora után elindultunk a barátommal moziba. Útközben megállított minket egy banda, akiknek valamiért nem tetszett, hogy vele járok. Először csak megjegyzéseket tettek, de aztán elkaptak, lefogtak, és mozdulni sem tudtam. Berángattak minket egy sötét utcába, ahol a szemem láttára verték meg a barátomat. Képtelen voltam bármit is tenni, csak sírtam és kérleltem őket: hagyják abba! Szerencsénkre ekkor az egyik házból egy idős hölgy lépett ki, és ahogy meglátták őt a támadóink, ledobtak minket a földre. A néni gyorsan kihívta a mentőket, akik bevitték a barátomat a kórházba. Nagyon megrázott a dolog, és iszonyatosan bántott, hogy tehetetlenül kellett végignéznem az egészet. A kapcsolatunkat azonban még erősebbé tette ez az eset.

Mya

A toleranciáról akár vicces módon is lehet filmet készíteni. A Pixar stúdiónak legalábbis sikerült ezzel a remekművel! Remy, a patkány kifinomult szaglással rendelkezik, ezért társai megkérik, szagolja ki nekik a mérgezett ételeket. Rövidesen ráébred, hogy egyáltalán nincs kedve a kukából előbányászott ételeken élni, és bebizonyítja, hogy van tehetsége a főzéshez. Párizsba keveredik, ahol véletlenül elismert szakács válik belőle. Egyetlen problémája akad csupán: senki sem tudhatja, hogy egy patkány ragadta meg a fakanalat. Szerencsére hamar segítőre talál, de egyúttal nehéz helyzetbe is kerül, hiszen családja és az emberek is kiközösítik, mert Remynek esze ágában sincs úgy viselkedni, ahogy elvárják tőle. Amikor mindenki azt akarja, hagyjon fel álmaival, bebizonyítja, hogy igenis belőle is válhat igazi mesterszakács. De vajon mindenhol csak a jól megszokott előítéletekkel találkozik majd? Küzdhet egyáltalán valaki a sorsa ellen?

A népszerű színész gyerekkora korántsem telt felhőtlenül, hiszen diszleksziásként csak bukdácsolt az iskolában, és társai gyakran csúfolták emiatt.
„Mindig megkaptam, hogy ütődött, meg gyogyós vagyok, és gyakran éreztem úgy, hogy nincs kiút. Az édesanyám bíztatására mégis csak végigcsináltam a sulit, és erre máig nagyon büszke vagyok!” – árulta el egy interjújában, majd hozzátette: „Toleranciából elégtelenre vizsgáztak a társaim. Bármelyikük kerülhetett volna olyan helyzetbe, mint amilyenben én voltam, és ebbe ők sohasem gondoltak bele. Fájt, hogy bántottak, de ahelyett, hogy önsajnálatba menekültem volna, inkább még keményebben dolgoztam, tanultam, hogy elérjem a céljaimat, és azt hiszem, a végeredmény magáért beszél!”

Könnyű dolog elfelejtkezni másokról vagy éppen a magától értetődő dolgokról... Sokszor nem vesszük észre sokszor a fától az erdőt... A neforduljel kampánynak pont ez a célja, és tanulságos ez az alábbi videó is...

Általános iskolában kezdődött minden. Nem az a vékony típusú lány vagyok/voltam, de mégis mindig büszke voltam magamra! A mai napig örülök annak, aki vagyok. Aki lehetek ebben a világban…

Kicsivel teltebb vagyok az átlagnál, kerekebb formákkal rendelkezem. Ez sajnos az iskolában feltűnőbb volt, mint gondoltam. Normális osztály, összetartó közösségből mégis egy ellenszenves, klikkesedett csoport lett – aminek én voltam a központjában. A bántás központjában. És nemcsak szavakkal bántottak. Ami pedig a legfurcsább, hogy nem a lányok, hanem inkább a fiúk. Belém rúgtak, beszólogattak, és kritizáltak mindent, amit tettem. Annyira elfajult a helyzet, hogy klubot is alakítottak ellenem. Megrázó és fájdalmas dolog volt, amikor megtudtam, hogy a legjobb barátnőm az alapító tag.

Persze 5 év után ez már gyermeteg játéknak tűnik, de azok az érzések örökre megmaradnak. Ha visszaemlékszem, nem a boldog pillanatok jutnak eszembe, hanem az, hogy mennyire fájt, amikor belém rúgtak, megaláztak, mert nem olyan voltam, akit ők akartak.

Fel mertem vállalni magam. Volt, aki elfogadott, de mégsem mert kiállni mellettem. Ők voltak a „látszat barátok”.

Már végeztem a középiskolával, nemsokára osztálytalálkozóm lesz. És büszkén megyek el, a szemükbe nevetek, hogy nem tudtak tönkretenni. Hogy boldog vagyok, mert rátaláltam azokra az emberekre, akiket nem az érdekel, hogyan nézek ki, hanem hogy ki vagyok én! És ez a legfontosabb. Nem merültem el az önsajnálatban, hiszen nem az ő véleményük volt a döntő. Egyetlen dolog számít csak, hogy én így is szépnek tartom magam.

Tori

A mexikói Querétaroban több száz heavy metal, skate punk és alt rock fan támadta meg az "emosok" csoportját, mert úgy gondolják, szégyent hoznak az országra!

Az összecsapás során 28 embert tartóztattak le, de szerencsére csak négyen sérültek meg. Az ország hatóságai attól tartanak, a tömegverekedés hamarosan más városokban is meg fog ismétlődni, ugyanis a keményebb zenék képviselői valóságos hadjáratot indítottak az emo szubkultúra ellen.

A falfehér bőrű, festett szemű HIM frontember is megkapta a magáét.

Régebben, még a zenekar kezdetekor az állandóan sminkelt Villét azért támadták, mert a jóakarói úgy gondolták, igazi rockzenész sosem festi magát. Szinte mindig azt vetették a szemére, hogy biztosan saját neméhez vonzódik, ha ennyire fontos számára a sminkelés. Ville azonban nem esett kétségbe, tudta, hogy ha komolyan veszi a zenélést, és bebizonyítja mindenkinek, hogy tehetséges, mindenki leszáll róla. Sőt, rövid idő múlva biztosan utánozni is fogják! Az úriember tudhatott is valamit, mert nem sokkal később már bálványként tisztelték, és azóta sem jut senki eszébe cikizni azért, mert sminkelte magát a fellépésein.

Érezted már úgy, hogy alaptalanul bántanak? Erőt meríthetsz a Sugababes Ugly című dalának szövegéből! Fordítsd le! :)

"I grew taller than them in more ways, But there will always be the one who will say, Something bad to make them feel great..."

Harmadikos koromig imádtam suliba járni – vastagbélbetegségem ellenére is. Én voltam az osztály középpontja, és mindenki ismert az iskolában. Nagyon nyitott voltam az emberekkel. Majd pont abban az időszakban lett súlyosabb a betegségem (így rengeteg gyógyszert kellett szednem), mikor iskolát váltottam. Nem értettem, miért szól meg mindenki, mért nevetnek rajtam és miért nem fogadnak be az új osztálytársaim, mivel én nem láttam magamon változást. Majd egy idő után kezdtem beletörődni, és a nyitott, társasági emberből egy visszahúzódó nyuszi lettem. Kerültem mindenféle nyilvános helyet, sosem néztem vissza, ha utánam kiabáltak. Beletörődtem, hogy így kell élnem. Aztán megoldást találtunk a problémára. Egy igen drasztikus megoldást... Meg kellett műteni a vastagbelemet. (Vagyis ki kellett venni.) Több nyarat töltöttem kórházban, és hiányoztam egy egész félévet, de a tanáraim és az osztályom nagyon megértők voltak velem, mindenben segítettek. Már túl vagyok az egészen, végre a régi önmagam lehetek. De azon az időszakon átmenni maga volt a pokol. Megtanultam, hogy az emberekkel megértőnek és toleránsnak kell lenni. És ha ezt mindenki megértené, sokkal jobb lenne a világ!

Lindsay Lohan néhány éve még sikeres filmjeivel, nem pedig állandó botrányaival hívta fel magára a figyelmet. A Bajos csajok egy szórakoztató és egyben tanulságos vígjáték Cadyről, a tinilányról, aki Afrikában nőtt fel zoológus szülei mellett, és 15 éves koráig csak hírből ismerte az iskolát. Amikor azonban a család visszatér Chicagóba, Cady egy átlagos gimnáziumban találja magát, és kénytelen hamar megtanulni az első leckét: semmit sem tud azokról a vad dolgokról, melyek a „civilizációban” előfordulnak. Ami itt folyik, az valóságos pszichológiai hadviselés, melynek élén Regina George áll, a legmenőbb és legrafináltabb csaj az iskolában. Ő a királynő, a lányok bálványa, szinte mindenki rá akar hasonlítani, az ő szavát lesi. Nem tanácsos az útjába kerülni, ám az új lány alig teszi be a lábát, máris a lehetséges riválisaként tartják számon. Arra is rá kell jönnie, hogy az élet a dzsungelben sokszor semmi ahhoz képest, ami egy gimiben történik – rivalizálás, irigykedés, kirekesztés. Hogy küzd meg mindezekkel Cady? Nézzétek meg a filmet, és okuljatok. Jól fogtok szórakozni, annyi biztos!

Az én történetem úgy kezdődött, hogy nemrég elkezdtem változni. Sokkal komolyabb lettem, és „emós”. Ha a suliban vagyok, nagyon sokan beszólogatnak (nem valami szépen), és már volt rá példa, hogy a fiú osztálytársaim és évfolyamtársaim megütöttek. Elképesztő sokan utálnak kizárólag azért, mert más vagyok. Én tudom, hogy mi a problémám, és hogy miért lettem emós – azért, mert az egyik családtagom rákos beteg, és már nagyon ki vagyok borulva. Szinte mindig fent vagyok hajnalig, csak sírok és gondolkodom. Pár hónapja „rossz útra tévedtem”: cigiztem, piáltam, vágtam a kezem. Mindezt azért, mert a családomban problémák vannak, és mert nem vagyok képes elfogadni magam.
Borzalmas napjaim vannak az emberek miatt. Nagyon megbántanak, bár elgondolkodtam már rajta, hogy minek foglalkozom velük. Nem is kéne érdekelnie, hogy mit mondanak, de akkor is nagyon rosszulesik. Csak azért nem szólok vissza másoknak, mert nem süllyedek le az ő szintjükre… Én mindenkit elfogadok olyannak, amilyen – engem miért nem tudnak elfogadni mások ilyennek?
Üdv: Timi

A színésznőt nem mindennapi tulajdonsága miatt hagyták faképnél régebbi szerelmei!

Natalie saját bevallása szerint túlságosan okos és céltudatos volt, ez pedig nem jött be a srácoknak. "Olyan barátot képzelek magam mellé, akivel bármiről el lehet beszélgetni, és szeretne segíteni az embereken. Ha kész tenni valamit azért, hogy a világ jobb hely legyen, akkor már nyert ügye van nálam." - árulta el. Ilyen kivételes pasit azonban nagyon nehéz találni. A hölgy többször is pórul járt már, mert barátai túl okosnak találták. Volt idő, amikor senki sem akart vele randizni kiemelkedő tudása miatt. A fiúk rá sem néztek, és inkább olyan csajokra hajtottak, akiknek egyetlen életcéljuk volt: a bulizás. Natalie azonban nem esett kétségbe, és nem változott meg a többiek kedvéért, hiszen tudta, hogy nem lehet őt elítélni egyszerűen azért, mert okos.

Ennis Del Mar (Heath Ledger) és Jack Twist (Jake Gyllenhaal) először egy hajnalon találkoznak, Joe Aguirre (Randy Quaid) birtokán, a munkáért sorban állók között. Az a világ, amelybe beleszülettek, hirtelen változni kezd és mégis, szinte alig fejlődik... Mindkettőjüket ehhez a tájhoz kötik céljaik - tartós munkát találni, megházasodni, családot alapítani - és mégis vágynak valami másra, megfoghatatlanra is. Amikor Aguirre pásztorként alkalmazza mindkettőjüket a fenséges Brokeback hegyen, egymásra találnak a barátságban, majd egy ennél is mélyebb kapcsolatban. Nyár végére el kell hagyniuk a Brokeback hegyet és útjaik elválnak. Ennis Wyomingban marad és feleségül veszi szerelmét, Almát (Michelle Williams), aki két gyemeket szül neki. Jack-re Texasban felfigyel a rodeo királynője, Lureen Newsome (Anne Hathaway). Kapcsolatuk házassággal folytatódik, egy fiuk születik, Jack pedig apósánál kap állást. Négy év telik el, amikor Ennisnek átad a felesége egy képeslapot, amely Jacktől érkezett, hogy átutazóban lesz Wyomingban. Ennis lelkesen várja barátját, majd egy pillanat alatt világossá válik, hogy az eltelt idő csak erősítette a kettőjüket összekötő szálakat. A következő években Ennis és Jack küzdelmesen igyekszik fenntartani a kettőjüket összekötő titkos kapcsolatot. Évente többször találkoznak. De amikor nincsenek együtt, szembekerülnek a hűség, az elkötelezettség és a bizalom örök problémáival. Végül már csak a természet ereje, a szerelem marad állandó az életükben.

Heath Ledger tragikus halála miatt sajnos ismét időszerű ez a film, mint pályafutása egyik legnagyobb alakítása, amiért Oscarra is jelölték.

A sztárok élete tényleg kizárólag a reflektorfényről és a csillogásról szólna? A legkevésbé sem!

Miley Cyrus, a Hannah Montana című, gigasikernek számító sorozat főszereplője nagyon fiatalon volt kénytelen megtapasztalni a hírnév árnyékos oldalát. „Amikor leadták a Hannah Montana első részét a tévében, a suliban már másnap tucatjával találtam a szekrényemben utálkozó leveleket. Soha nem értettem, hogyan változtathatja meg ennyire az embereket az irigység! Ujjal mutogattak rám, ha végigmentem a folyosón, láttam, ahogy összesúgtak a hátam mögött… Borzasztó volt! Sokan pedig csak azért próbáltak a közelembe férkőzni, mert szerettek volna egy hírességgel mutatkozni. Végül már azt sem tudtam, kiben bízhatok. Eltávolodtam a barátaimtól, gyomorgörccsel indultam el otthonról minden reggel, ezért a szüleim úgy döntöttek, kivesznek az iskolából.”

Kinéznek az osztályból csak azért, mert valamiben más vagy? Téged ugyan nem ér támadás, de rendszeresen szemtanúja vagy kiközösítéseknek? Te is égető problémának érzed? NE FORDULJ EL!

Ne hagyd, hogy elnyomják az egyéniségedet, és hogy megbélyegezzenek azért, mert te MÁS vagy.

Oszd meg kérdésedet, véleményedet velünk, vagy kérj segítséget:
neforduljel@bravo.hu

Telefonon is számítunk rád!
Hívd keddenként a Ne fordulj el! forródrótot:
06-1-460-4831

Lassan egy éve jöttem rá, hogy mit akarok kezdeni az életemmel. Addig én is csak céltalanul sétálgató, átlagos tizenéves voltam, de most már van egy álmom, amiért érdemes küzdenem. Nem vagyok nagyon tehetséges, nincs jó hangom, nem szeretek sportolni, de írni mindig tudok, érzem, hogy ezzel kell foglalkoznom. Eleinte semmi gond nem volt: a barátaim támogattak, hitték, hogy képes vagyok megcsinálni, de bekerültem a középiskolába, és egy csapásra minden megváltozott. A tanév elején büszkén mondogattam, hogy mi a hobbim, mi tesz boldoggá. És mikor egy újság kifejezetten diákújságírók cikkeit tartalmazó rovatában megjelentek a cikkeim, gondoltam, innen már csak jobb lehet.

Ám csalódnom kellett. Csalódnom kellett a barátaimban, akiknek a lelkesedése megcsappant, de legfőképpen az új osztálytársaimban, akiknek hirtelen megváltozott a jelleme. Állandóan beszóltak, és bajuk lett azzal, ahogyan öltözködöm, rögtön „emo” lettem… Az fájt, hogy ők nem hittek bennem, és ennek szót is adtak. Én lettem az állandó téma, csak azt hallottam, hogy nekem nem sikerülhet semmi. Ezt persze egy idő után el is hittem. Nem volt – és még most sincs – ember, aki mellettem állna. Magamba fordultam, nem beszéltem senkivel, csak gondolkodtam. Ez az idő elég volt arra, hogy észrevegyem: nem érek semmit azzal, ha otthon ülök, eltávolodok a világtól.

Még mindig nem tudom pontosan, de úgy hiszem, hogy a többiek csak féltékenységből szóltak le. Féltékenyek voltak, mert rájöttek, nekik nem vezet sehova az életük, nincsenek céljaik. Mára már megtanultam, hogy kell elengedni a fülem mellett a megjegyzéseket, és azt is, hogy igaz, a barátok segítenek nekünk, de ha valamit nagyon akarunk, magunk is véghez vihetjük.