Lassan egy éve jöttem rá, hogy mit akarok kezdeni az életemmel. Addig én is csak céltalanul sétálgató, átlagos tizenéves voltam, de most már van egy álmom, amiért érdemes küzdenem. Nem vagyok nagyon tehetséges, nincs jó hangom, nem szeretek sportolni, de írni mindig tudok, érzem, hogy ezzel kell foglalkoznom. Eleinte semmi gond nem volt: a barátaim támogattak, hitték, hogy képes vagyok megcsinálni, de bekerültem a középiskolába, és egy csapásra minden megváltozott. A tanév elején büszkén mondogattam, hogy mi a hobbim, mi tesz boldoggá. És mikor egy újság kifejezetten diákújságírók cikkeit tartalmazó rovatában megjelentek a cikkeim, gondoltam, innen már csak jobb lehet.
Ám csalódnom kellett. Csalódnom kellett a barátaimban, akiknek a lelkesedése megcsappant, de legfőképpen az új osztálytársaimban, akiknek hirtelen megváltozott a jelleme. Állandóan beszóltak, és bajuk lett azzal, ahogyan öltözködöm, rögtön „emo” lettem… Az fájt, hogy ők nem hittek bennem, és ennek szót is adtak. Én lettem az állandó téma, csak azt hallottam, hogy nekem nem sikerülhet semmi. Ezt persze egy idő után el is hittem. Nem volt – és még most sincs – ember, aki mellettem állna. Magamba fordultam, nem beszéltem senkivel, csak gondolkodtam. Ez az idő elég volt arra, hogy észrevegyem: nem érek semmit azzal, ha otthon ülök, eltávolodok a világtól.
Még mindig nem tudom pontosan, de úgy hiszem, hogy a többiek csak féltékenységből szóltak le. Féltékenyek voltak, mert rájöttek, nekik nem vezet sehova az életük, nincsenek céljaik. Mára már megtanultam, hogy kell elengedni a fülem mellett a megjegyzéseket, és azt is, hogy igaz, a barátok segítenek nekünk, de ha valamit nagyon akarunk, magunk is véghez vihetjük.
RétiSzia!
Nos, ha jól értem, te már középiskola előtt tudtad, mit akarsz kezdeni az életeddel. Ez tök jó! Ha biztosan tudod, hogy ez az, amit szeretnél, ne hagyd, hogy bárki eltántorítson! Ha tényleg szereted csinálni, és jó is vagy benne, hát tedd! És hidd el, előbb-utóbb, még ha nem is vallják majd be, de te leszel a példakép.
Elmesélek egy történetet, ami velem esett meg...
Van egy osztálytársam, aki szintén tudja, mit akar majd kezdeni az életével, és már akkor is tudta, mikor egy osztályba kerültünk. Eleinte mindenki utálta, köztük én is, strébernek tartottuk, és nem értettük, hogy miért nem bulizik velünk, és miért jó neki az, hogy ő ilyen sokat tanul, stb. Mára már felnézek rá, (és nagyon szeretem)! És tudom, nem csak én. Pályaválasztás előtt állunk, és még mi csak keresgéljük, találgatjuk, mit szeretnénk kezdeni majd az életünkkel, és teljesen közömbösen érint ez a dolog, addig ő határozottan tudja, mi a célja és tesz is érte! Most fogtam fel, hogy az ő gondolkodásmódja olyan, mint amilyennek lennie kellene a mienknek is. Ha belegondolunk, ő fog sikereket elérni, őt fogják felvenni, nekünk meg majd marad az irigykedés.:) De idővel, lassan mindenki belátja, hogy ő nem stréber, csak céltudatos! És mostmár vele együtt örülünk a sikerének.
Én azt mondom, hogy szerintem jól gondolod, a többiek tényleg csak irigyek.
De ne aggódj, csak kitartás és önbizalom! Ez majd meghozza a gyümölcsét!
Persze, azért ne legyen számodra mindenki más közömbös, mert az embernek kellenek a barátok, az emberi kapcsolatok és persze a szórakozás. Kinek több, kinek kevesebb...
Bocs, hogy megint ilyen sokat írtam.:)
Pusz
Kedves Réti!!!!
Nekem is ismerős a problémád, hiszen én is érdeklődök az írás után, csak én novellákat írok. Nemrég, egy irodalmi dolgozatnál a tanárunk az egekig magasztalta a képességeimet az íráshoz. Közben néhány oszt.társam rosszindulatú megjegyzéseket tettek rám, sőt (nem tudom miért) néhány fiú mindig lekurváz. Eleinte még bántott, de most már nem érdekel, ha nem tetszik vkinek a történetem, mert rájöttem, hogy nem nekik írom, hanem csak és kizárólagosan MAGAMNAK!!!!! A barátaim sokat segítettek ebben, és soha nem irigykednek, mert tudják, hogy valaki ebben jó, valaki meg másban.
Caty
Kedves Reti!
Nagyon sajnalom, hogy ezt kellett hallanom (latnom), hogy igy bannak veled az osztalytarsaid. Megertelek, en is nagyon szeretek irogatni, es ez nemegyszer "kinos" ugyanis egyesek azt hiszik mindent tudnak, es nagyon okosak, ezert elitelnek, olyasmi miatt, amirol igazabol fogalmuk sincs. Ne bankodj, biztos vagyok benne, hogy csak feltekenysegbol teszik, az ilyenek azt sem erdemlik meg, hogy szoba allj veluk. Szerintem pont, hogy orulnod kene, hiszen ezek az emberek azert irigykednek, mert ok nem tudnak ugy irni, mint te, de szeretnek ezt. Ne add fel soha! Puszi
Szia Réti!
Egyet értek az előző kommentekkel: kizárólag csak féltékenységből csinálják ezt az emberek. Ezt már én is tapasztaltam, nekem is van életcélom, és persze rólam is butaságokat feltételeztek, de már nincs ilyen problémám. Csak az bánt, hogy akit a legjobb barátnőmnek hittem még mindig nem állt le és ott próbál keresztbe tenni, ahol csak tudna.. már ha tudna :D
Szóval csak magabiztosan és drukkolok, hogy elérd a célod! :)
Szia Réti!!! Nem tudom miért de egyszerűen megfogott amit írtál!!!! Az, hogy teljesen pozitívan állsz az élethez és, hogy nem hiszel a buta embereknek...ez a legszebb!!! Hidd el így élhetsz igazán jól!! Én sajnos pont rosszul választottam....anyuékra hallgattam és mentem a fodrász szakra és eleinte teljesen buzgón indultam neki de már lelohadt az a "rajongásom"...ekkor kezdtem el énis írni...kiírtam a versekbe mindent!!!! Sztem tényleg jól teszed ha nem foglalkozol azokkal az emberekkel akik csak irigységből piszkálnak!! De ha megfigyelted és ismered a testbeszédet akkor megtudod állapítani mikor irigyek....
Sok sikert Réti!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
I LOve TOLERANCIA!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Szijja Réti!!!
Én csakegyet monhatok,hogy mindenkinek van valamihez tehecsége,amit te megis találtál magadban.Az osztálytársaid,csak féltékenyek rád,mert neked van tehetcséged,nekik meg nincs.
Bizz magadban,és nehagyd magadat a barátaisddal szemben.Folytasd amit elkeztél,és egyszer eléred a célod,csak tars ki!!!Higgy magadban!!!
Istenem hányok ezektől a szövegektől már bocsánat. mindenki leírja ugyanazt 600szor, és ilyen nyálasan/szomorúan :D bocsi ezzel nem bántani akartalak Titeket. Na szóval. A lényeg: szarj le mindenkit, csináld azt amihez kedved van, peregjen le rólad minden beszólás, és amíg Neked tetszenek az írásaid, addig minden oké. ennyi
A szövegben nem lehet HTML-t használni, a linkeket pedig automatikusan aláhúzzuk. Az email cím megadása kötelezõ, de az oldalon nem jelenik meg. Ha van felhasználóneved, itt bejelentkezhetsz.
Az IP címedet megjegyezzük, de ezt csak a komment spam jellegének vizsgálatához használjuk fel.